Vajon tényleg olyan nagy vétség, ha a munkahelyen keressük életünk párját?
Megtilthatja a munkáltató a magánéleti kapcsolatot két egymást szerető dolgozó között?
Mire figyeljünk?
„A főnök elveszi a titkárnőjét!” – söpör végig a pletyka a munkahelyi folyosón, kajánul vesszük tudomásul, hogy bizony a főnök úrra sem érvényes a „házinyúlra nem lövünk” szabály. Az egy munkahelyen dolgozókat sokszor sokkal több minden köti össze, mint a munka. Közösen érik el a sikereket, sokszor együtt túlóráznak, és mivel nem tudják a magán-énjüket otthon hagyni, a gondjaikat, örömeiket, félelmeiket, terveiket is megosztják egymással.
Érthető tehát, hogy egy sikeres projekt, a vállalati karácsonyi buli vagy a csapatépítő tréning a kollegiális kapcsolatnál szorosabbra is fűzheti a szálakat. Ám hogy ez előnyös vagy hátrányos az érintett felek és a vállalat számára, arról megoszlanak a vélemények.
Románc borotvaélen
Ha két ember szerelmes lesz egymásba, sokszor fél szavakból is megértik egymást, így akár jobb lehet a munkavégzésük, ha egy területen vannak. Mindketten ismerik a munkahelyi kultúrát, értik egymás gondjait, és így támogatni is tudják egymást munkahelyi kérdésekben. Egy máshol dolgozó partner nem tudja annyira beleélni magát a párja helyzetébe, és jobban zavarja, ha az hazahozza a munkát, a munkahelyi problémákat.
Ám ez a szorosabb kapcsolat hátrányos is lehet, ha a többiek kizárásával jár. Ha például a fél szavakkal kommunikáló feleken kívül senki nem érti az elvégzendő feladatot, vagy „elfelejtik” informálni a többieket arról, amit ők előző este odahaza megbeszéltek az adott projekttel kapcsolatban.
A kezdeti lángolás, a kapcsolat elején oly jellemző izgatottság el is vonhatja a figyelmet a munkahelyi feladatokról, így érthető egyes munkáltatók aggodalma. Abba pedig még belegondolni is kellemetlen, hogy ha vége lesz a kapcsolatnak, kínos lehet naponta találkozni a volt kedvessel, pláne, ha a következő románc alanya is a kollégák közül kerül ki. Ezentúl akár konkrét anyagi kára is származhat a munkáltatónak, ha mondjuk a beszállítókat minősítő és kiválasztó kolléga a beszállító cég egyik vezető beosztású kollégájával kerül kapcsolatba, és a szerelem hevében fontos üzleti titkokkal segíti, vagy egyenesen hátrányba hozza a többi beszállítót, hogy az általa preferált cég kapja a megrendeléseket. Szintén kényes lehet az alá-fölérendeltségi viszonyban, főnök és beosztott között kialakult kapcsolat, de általában az sem tetszik a többi kollégának, ha a kedvenc több jutalmat kap év végén. S ha előléptetik, nagyon nehezen hiszi el bárki is, hogy valós munkahelyi teljesítménye van mögötte, és nem egyéb képességei.
Élni vagy visszaélni
Ezeket az eseteket átgondolva logikus, hogy a munkáltatók – a HR-esek és a főnökök – szeretnék szabályozni, hogy ilyen veszély ne fenyegesse a céget. A Munka Törvénykönyve nem tiltja a magánéleti kapcsolatot a kollégák, vagy a főnök és beosztott között. Ennek ellenére több Magyarországon működő multinacionális cég etikai kódexe, vagy egyéb szabályzata tiltja, sőt, van olyan vállalat is, ahol névtelenül bejelentheti a kapcsolatot az, akit ez zavar, és bizony egy erre dedikált munkatárs ki is vizsgálja az esetet. Hogy az ilyen előírások, eljárások mennyire jogszerűek, az több mint vitatott a szakmában is. A magánszférához való jog védelme egyértelmű helyzetet teremt: nem jelent jogsértést, ha két ember szerelmi kapcsolatba lép egymással.
Évekkel ezelőtt egy kisgyermekes édesanya fordult hozzám tanácsért, akit a szülése után nem akart visszavenni a munkáltató, kifejezetten arra hivatkozva, hogy mivel a férje az egyik vezető a munkáltatónál, a munkahelyi kapcsolatuk összeférhetetlen a cég nemzetközi irányelvei szerint. A HR-es a korábbi munkakörbe való visszavétel helyett a munkaviszony megszüntetését ajánlotta, közös megegyezéssel.
Az érvelés több sebből is vérzett, részben mert nemzetközi vállalati irányelveket magyarországi jogviszonyra – ha ugyanez a magyar munkajogban nincs benne – nem lehet érvényesíteni, márpedig a Munka Törvénykönyve ilyen szabályozást nem tartalmaz. Másrészt a vállalatnál köztudottan több pár is dolgozott, és míg az ügyfelem már évek óta házasságban élt a férjével, sokan a vállalatnál nem, ennek ellenére a futó kapcsolatokat nem kérdőjelezték meg, a feleket nem akarták elküldeni. A következő hibás pont a HR-vezető érvelésében az összeférhetetlenség volt, ugyanis közvetlenül nem álltak alá- fölérendeltségi kapcsolatban. Ugyanakkor más párok a cégnél igen, akiknek azonban nem ajánlotta fel a munkáltató a munkaviszony megszüntetését, mint egyetlen lehetőséget.
Ennyi érvvel a kezünkben nem volt nehéz fellépni a munkáltató ellen: kértük a hivatkozott szabályzat bemutatását, amit persze nem tudtak írásban prezentálni. Az ügy pikantériája, hogy szülése előtt az ügyfelem készítette a cég sok-sok szabályzatát, többek között a magatartási kódexet is, ami kifejezetten tiltotta a diszkriminációt, többek között az anyaságon alapulót is. Egyértelműnek látszott, hogy nem akartak egy kisgyermekes anyát vezetői pozíciójába visszavenni, és a nemzetközi vállalati irányelvek szerinti összeférhetetlenség csak ürügy volt – egy rosszul kitalált és nem megalapozott ürügy. Ez a hiba a vállalatnak plusz hat havi bérbe került, ennyi volt az a kompenzáció, amiért az ügyfelem – akinek e nevetséges és megalázó hercehurca után eszébe sem volt a céghez visszamenni – kegyesen hajlandó volt a megállapodást végül aláírni.
Ami azonban tilos, az a kapcsolattal való visszaélés. A teakonyhában való enyelgés, a kétértelmű célzások mások jelenlétében, vagy az udvarlás, ami a többi kolléga munkavégzését zavarja, és kínos, kellemetlen nekik. Ezt a munkáltató sem köteles szó nélkül hagyni, hiszen ez már a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott általános magatartási követelmények megsértését jelenti.
Ugyanígy joga van a munkáltatónak fellépni, ha üzleti titkok kerülnek ki a szerelmes kolléga kezéből az alvállalkozó felé. Ekkor gazdasági érdeket veszélyeztet a dolgozó, és ez már szankcionálható. De nem maga a magánéleti kapcsolat a jogellenes, hanem a kolléga vagy kollégák viselkedése, tettei. Ilyenkor megfelelő lépés lehet a szóbeli, majd írásbeli figyelmeztetés, és üzleti titkok megsértése esetén akár azonnali hatályú felmondás is lehet az ügy vége.
Ezek után, elmondjuk-e vagy ne a munkáltatónak, ha szerelmi viszonyba bonyolódtunk a munkahelyen? Nem vagyunk kötelesek, mert bejelentési kötelezettséget nem írhat elő a cég ilyen esetekre, de ha komoly a kapcsolat, ajánlott.
1. Igyekezzünk diszkréten intézni a dolgainkat, a szerelmünk nem tartozik másokra. A munkahelyen továbbra is kollégák vagyunk, viselkedjünk ennek megfelelően.
2. Vannak esetek, amikor magunkat védjük vele, ha nem a főnök jön rá a bimbózó románcra. Ha ügyféllel, beszállítóval vagy a felettesünkkel alakult ki a románc, ne adjunk támadási felületet a rossz nyelveknek, és négyszemközt közöljük inkább mi röviden, tömören az illetékes személlyel.
3. Lehet együtt nyaralni és egyszerre szabadságra menni, de ezt sem kell nagydobra verni a munkahelyen.
4. Ne vigyük be a magánéleti vitákat a munkahelyre. Az irodában nem kell jelét adni, hogy összezördültünk odahaza. Gondoljunk arra, hogy ezt másoknak elviselni igen kényelmetlen.