Ma este síedzésen voltunk, a lányom ősztől tavaszig minden héten egyszer kint van a pályán. Az időjárás nem nekünk kedvezett: zuhogó eső, 11 fok… Nyálkás, hideg, ronda idő. Pont olyan, mint amikor semmi másra nem vágysz, csak arra, hogy begubózz egy teával, vagy forró csokival a lakásban ülve a kanapéra, s max a TV távirányítójáig kelljen mozdulnod. Néhány anyuka biztosan lemondta volna az edzést a helyemben, hogy nehogy már ázzon szegény gyerek az esőben, no meg ő maga se szeretne zuhogó esőben egy órát szobrozni a pálya mellett. Őszintén szólva, én is a hátam közepére kívántam az első percekben. Viszont volt egy nagyon nagy tanulsága a napnak…
Az ügyfeleim között jellemzően kétfajta anyuka van: az egyik a magabiztos, aki bármikor kiáll a jogaiért, csak azt kéne tudnia, mik is a jogai :-), a másik típus pedig az, aki már a főnöke egy hangos szavára is összerezzen, s ha lehetett, minden konfliktust került a korábbi munkavégzése alatt, míg aztán a szülés után ki nem akarják rúgni a cégtől, ahol dolgozott. Ekkor kénytelen felvenni a kesztyűt, s bár sokkal nehezebben, de ő is megvívja a saját harcát. Viszont ezeknél az anyukáknál legalább annyi energiámba kerül a jogok megtanítása, mint az önbizalmuk felturbózása. Sőt, a térdremegés megszüntetése és az elcsukló hang korrekciója néha tovább tart, mint a felmondás helyett ajánlgatott közös megegyezés esetén a munkáltatónak adandó válasz betanítása. Mennyivel könnyebb azoknak, akiknek gyermekkorukban ezt az ajándékot is átadták a szüleik. Azt, hogy okosak vagyok, bízzatok magatokban, higgyetek az igazatokban, s csak azért, mert hangosan ordít valaki veletek, s nagyobb nálatok, még nincs igaza.
És ma este, ott a pálya mellett elgondolkoztam, hogy én mit próbálok meg átadni a lányomnak. Íme a listám:
1.) Hiszek benne, s ezt el is mondom neki!
Soha, de soha nem mondom neki, hogy ez vagy az nem lehetsz, ezt vagy azt nem érheted el! (Na, jó, amikor pegazus póni akart lenni, akkor megmondtam, hogy ez biztosan nem fog menni.) Nem akarom korlátozni a képzeletét sem a pályaválasztás során, sem a mostani “szerepeinél”. Már annyit hallotta ezt tőlem, hogy ő is visszamondta nekem múlt héten: “anya, ha nagyon hiszel benne, megkapod!”
2.) Megmutatom neki, hogy mi a valóság a hercegnők világában!
Igen, tudom, mondhatod, hogy a te lányod csak a hercegnőket, Barbie-kat és csillámpónikat szereti, s kizárólag ilyen szerepeket vesz fel játék során. Az enyém is legtöbbször… Egyik este az ágyon fetrengve kijelentette, hogy ő egy igazi hercegnő. Megkérdeztem, hogy szerinte mit csinál egy igazi hercegnő. Közölte, hogy uralkodik, szép csillámos ruhát visel (Elza nálunk is befigyelt :-)) és övé minden kincs. Azóta rendszeresen beszélgetünk arról, hogy valóban vannak hercegnők, de bizony kissé másból is áll a munkájuk, mint kincsbirtoklásból és csillámos ruhából. Mesélek neki arról, hogy a hercegnők is dolgoznak, képviselik az országukat, sok fontos emberrel beszélgetnek, hogy az ország ügyei jól menjenek, s megígértem neki azt is, hogy mutatok majd fotókat a laptopomon igazi hercegnőkről.
3.) Nem nyomom el a nőt benne!
Nem férfit akarok nevelni belőle, hanem nőt. Finom, okos, elegáns nőt – aki ha tud, bármikor szembe mer szállni bárkivel, aki el akarja nyomni. Kérhet tiarát karácsonyra, szeretem, ha szoknyában van, s mindig megdicsérjük, ha csinosan öltözött fel reggel, s igen, már ő is tipeg-topog a magas sarkú cipőmben, a tükör előtt billegve Az, hogy felnőtt korában sikeres vezető vagy kiváló szakember legyen, nem attól függ, hogy férfiasan tud-e majd játszani az üzleti életben, vagy a munkahelyén. Megteheti ugyanezt nőiesen is. S ettől marad önmaga, önazonos.
4.) Jó női példákat állítok elé!
Azt tanítjuk neki, hogy két nem van, férfi és nő, de mindketten ugyanolyan jogokkal rendelkeznek. Nőnek lenni jó, s nőnek lenni nem csak annyit jelent, hogy szép vagy, csinos, s otthon várod a férjecskédet. Anya dolgozik, mert szeret dolgozni. Apa dolgozik, mert szeret dolgozni. És mindketten végeznek házimunkát idehaza, függetlenül attól, ki mennyi pénzt hoz haza. Igen, van nálunk is Hamupipőke, aki a herceggel táncol a bálon, majd üvegcipőjét maga mögött hagyva elszalad, s később várja, hogy a herceg rátaláljon. De van mellette Elza, Anna (hibázni, megijedni szabad, s harcolni a családért, a szeretteinkért jó dolog), van Ariel (küzdeni azért, akit szeretünk, bátran kockázatot vállalni), s lesz Mulan, Pocahontas, s később meg Kisasszonyok, Malala Yousafzai és Hermione és Leia hercegnő. Több tucat eszköz van a kezünkben, hogy bátor, okos nőket mutassunk a lányainknak celebek és plázacicák helyett.
5.) Arra tanítom, hogy szeresse a testét!
Szeretnie kell magát, a kinézetét, a testét, ez rettenetesen fontos része az önbizalomnak! Nálunk sosincs (nyilvánosan) rinyálás, hogy hány plusz kiló van rajtam, vagy hogy fogyóznom kéne már végre. Anya azért sportol, hogy erős és egészséges legyen, s anya nem eszik kenyeret, mert sokkal jobban szereti a salátát. (Ennek pozitív következménye, hogy évek óta szinte mindenféle zöldséget ő is megeszik, a legtöbbet nyersen :-))
6.) Megmutatom, megtanítom neki, milyen erős a teste, s milyen kitartó tud lenni!
Zuhogó esőben kell síelni? Nem baj, csináljuk! Emlékeztettem ma az órára menet, hogy idén februárban igazi hóviharban (na jó, esett a hó és fújt a szél egyszerre) síelt szemüveg nélkül, s ezt is biztos vagyok benne, hogy ki fogja bírni. A szülői különítmény a pálya szélén a 60 perces óra 45. percében a vízi edzés befejezésére szavazott, melyet az edző is támogatott. Szabad csúszás – hangzott az óra végét jelentő mondat. Szerintetek befejezték? Á, még mentek egyet malomkörzéssel, egyet golyóban, meg még kettőt így-úgy… és a végén a szokásos elköszönés, a hej-hó, sízni jó helyett hej-hó, úszni jó volt
Ha megtanulja, hogy mennyi mindent képes kibírni, s feszegeti tudja néha a fizikai teljesítőképessége határait, emlékezni fog erre később is, ha újra nehéz kihívás elé kerül. Ez sokkal fontosabb, mint a kovalens kötés ha meg mégis elbűvöli majd a kémia, majd Marie Curie-t is felvesszük a listára!