Beharangoztam már korábban, hogy egy igen hasznos, új témával fogunk foglalkozni itt a blogon, szakértő ismerősöm, Tóth Adrienn segítségével, de az elmúlt hetekben a szabadságok kiszámítása, és a várható munkajogi változások domináltak a témák között. No, de majd most! 
Indítjuk a távmunkás cikksorozatunkat, íme az első fecske, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél többen minél jobban átlássátok ezt a nem is olyan bonyolult foglalkoztatási formát, s persze várjuk a kérdéseiteket is!
- Adrienn, sokan nem is tudják pontosan, mi is az a távmunka, otthon végezhető borítékolás, adatrögzítés jut talán elsőre az eszükbe, holott e mögött lényegesen több van. Mi is a távmunka fogalma, és mi tartozik, tartozhat ide pontosan?
- A távmunka egy munkaszervezési forma, amelynek az a lényege, hogy a távmunkás számára a vállalati központtól eltérő helyen biztosított egy olyan munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni. Ha a munkavégzés helye szerint nézzük, akkor létezik otthoni távmunka, mobil távmunka – például az értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók, akik ügyféltől ügyfélhez utaznak – és távmunka-házban történő munkavégzés. Ha pedig a munkavégzés rendszeressége szerint nézzük, akkor alkalmai távmunka, amikor egyszer-egyszer, nem rendszeresen nem a munkahelyén dolgozik a munkavállaló, részleges távmunka, amikor előre meghatározott rendszerességgel, 1-2-3 napot otthon dolgozik a munkavállaló, vagy folyamatos távmunka, amikor a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait.
- Mik a főbb feladattípusok, tevékenységek, amelyeket így is el lehet látni?
- A távmunka annak munkaszervezési jellegéből adódóan elsősorban munkafeladatra definiálható. Például a legtöbb irodai munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de olyan is, amely nem végezhető távmunkában. Általánosságban elmondhatjuk, hogy távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak, amelyek inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek, erősen támaszkodnak az információ feldolgozásra, egyértelműen megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetők, világos céljaik és mérhető eredményeik vannak, nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát, minimális közvetlen ellenőrzést igényelnek.
- Tudnál említeni néhány tipikus munkakört, feladatot?
- Persze, nagyon is sokat! Adatrögzítési területen ilyen lehet a nyomtatványok rögzítése, adatok módosítása, rendelések rögzítése, egyéb dokumentálási feladatok. A telefonos értékesítés és ügyfélszolgálati terület is megoldható távmunkában, a leggyakoribb az ügyfelek megkeresése, tájékoztatása, értékesítési információk szolgáltatása, piackutatás, információszolgáltatás. De hasonló módon lehet otthonról, s nem a irodai asztalnál végezni pénzügyi feladatokat: könyvelést, adóbevallások készítését, számlaforgalmat és pénzügyi tranzakciók lebonyolítását, pénzügyi jelentések készítését. Vagy hogy maradjunk a „kaptafánál”, nagyon sok HR-es feladat is elvégezhető így, például a munkaügyi adminisztráció, a munkaidőadat-feldolgozás, a bérszámfejtés -TB ügyvitel és számfejtés… S vannak szakterületek, ahol teljesen megszokott, hogy a kollégák nem, vagy csak igen ritkán jelennek meg a munkahelyen, ilyen az informatikai terület: programozás, programtesztelési feladatok, szoftverek dokumentálása, rendszerek dokumentálása.
Ott nem jellemző a távmunka, ahol nincsenek „távmunkásítható” munkafeladatok vagy munkakörök, ahol pl. fontos az állandó személyes kapcsolat a kollégákkal, vagy ügyfelekkel, vagy helyhez kötött az erőforráshoz való hozzáférés.
- Mi a tapasztalatod, hogyan lesz valaki távmunkás Magyarországon? Eleve ilyen módon alkalmazzák, vagy valamely életkörülmény megváltozása – például gyermekek születése – esetén változik meg a foglalkoztatási formája?
- Szövetségünk sok éves Szakmai Műhely sorozatának alkalmával távmunkában jártas munkáltatókat mindig megkérdeztünk, ők hogyan, milyen módon foglalkoztatnak távmunkában. Teljes munkaidős 100% otthon kihelyezett, vagy részleges, osztott formában 2 nap otthon, 3 nap az irodában? Azt tapasztaltuk, hogy Magyarországon egy vállalat inkább szervezeten belül fokozatosan helyezi ki a munkafeladatokat és ezzel a saját dolgozóját, ezt tartják megbízhatóbb és optimálisabb formának, a meglévő kölcsönös ismeret, és bizalom miatt. Ezért a távmunkának ez a jellemzőbb előfordulása.
Jómagam HR-esként is ezt a járt utat támogatom, tudniillik a távmunkának ösztönző szerepe is van, és éppen ezért motivációs eszközként is használják. Miért ne lehetne egy könyvelő otthoni környezetben ugyanolyan, ha nem hatékonyabb, riportok, jelentések, bevallások elkészítésekor, akár hetente rendszeresen 1-2 napot is?
Ott vannak például a menedzseri munkakörök, amelyek alapvetően bizalmi munkaköröknek minősülnek – az én esetem is hasonló volt – jellemző, hogy ők otthon is dolgoznak, sőt otthon is jól dolgoznak, számukra jutalom, hogy nem kell minden héten egész álló nap, késő estig az irodában bent lenni. Motivációs ereje van annak, ha így például a munka-magánélet egyensúlya kialakítható, a vezető megtartható. Ha egy vezető rendszeresen, hetente legalább egy napot otthonról dolgozik, akkor az akár már távmunkának is nevezhetjük. Távmunkázás során mindkét fél részéről fontos a bizalom, a vezetői felelősségvállalás, a folyamatos kommunikáció és támogatás.
- Kedves Adrienn, köszönöm a hasznos információkat, következő alkalommal még mélyebbre ássuk magunkat a témában Hamarosan folytatjuk!